Egy hét Rovinjban
2022 júliusának 3. hetében az Erasmus+ pályázatnak köszönhetően vettem részt egy továbbképzésen. Mivel ez volt az első mobilitásom, ezért izgatottan vártam. A választásom az „1-ről a 2-re, avagy hogyan lehet az egyszerűt jól megértve nehezebb problémákkal megbirkózni – matematika középiskolásoknak” című kurzusra esett. Azért döntöttem ezen kurzus mellett, mert egyrészt magyar nyelvű volt, másrészt pedig a matematika tanításához kapcsolódott.
Maga az elindulás nem volt zökkenőmentes, hiszen járattörlés miatt az indulás előtt 4 órával át kellett foglalnom a jegyemet. Szerencsére sikerült, így időben útra tudtam kelni. A szállás remek volt, és közel volt az iskolához, ahol a képzés zajlott.
Az első nap az ismerkedésé volt. Megismerhettem a kurzuson résztvevő kollégákat és trénerünket Dobos Sándort, a budapesti Fazeka Gimnázium tanárát. Sándor a kurzus előtt vett részt diákjaival az Oslóban megrendezett Nemzetközi Matematikai Diákolimpiáról, ahonnan hozott is egy feladatot, mely illeszkedett a kurzus tematikájába. A feladat megoldása végig kísérte az egész kurzust. A rövid ismerkedés után a többi kurzus résztvevőivel közösen egy vacsorán vehettem részt.
Maga az elméleti / gyakorlati képzés hétfőtől péntekig tartott, minden nap 8:30-tól 13:30-ig, így a délutánok szabadok voltak. A terem az intézmény legfelső emeletén helyezkedett el, ahonnan csodálatos kilátás nyílt az óvárosra és a tengerre. Az iskola menzáján lehetőségem volt reggelit és ebédet rendelni, ami praktikusnak bizonyult. A kurzuson feladatokat oldottunk meg, melyek igen változatosak voltak, a matematika különböző területeiről indultak, azonban a legtöbb esetben rekurzióhoz vezetettek. Számoltuk például azt, hogy 10 egyenes legfeljebb hány részre osztja a síkot, majd megnéztük ugyanezt 10 körrel. Inverz lottóztunk, vagyis megnéztük, hogy hány szelvényt kell kitölteni ahhoz, hogy legyen olyan szelvény, amelyen nincs nyerőszám. Hanoi tornyait rendezgettük papírcsíkokkal, majd képletet adtunk arra, hogy a korongok számától függően hány lépésre van szükség. Ugyanehhez módosított feladatokat is megoldottunk. Vagy 2×10-es méretű téglalapot „csempéztünk” dominókkal, ahol azt számoltuk, hogy hányféleképpen lehet elrendezni a dominókat. Érdekes volt, hogy a megoldás során a Pascal háromszög és a Fibonacci sorozat is előkerült. Ez utóbbi egy olyan feladat megoldása során is előkerült, ahol nem is gondoltuk volna. Egyszóval érdekes volt az összefüggéseket felfedezni. Az utolsó napon az érettégi vizsga jelenlegi lebonyolításáról is beszélgettünk, mi az, amivel egyetértünk és mi az, amin esetleg változtatnánk. A kurzus zárásaként szombaton a kurzusokon részt vevő kollégákkal egy hajóúton vettünk részt. Behajóztunk a Lim fjordba, megnéztük Vrsar-t. A fjord felé hajózva találkoztunk több hajóval, is, de az egyikre külön felfigyeltünk, hiszen a hajó neve Matek volt, mely horvátul azt jelenti Társ. A városnézés után tovább hajóztunk, majd egy öbölben horgonyoztunk le. Itt lehetőség volt fürdeni, a bátrabbak akár a hajóról is beugrálhattak a kristálytiszta vízbe.
Mivel a délutánok szabadok voltak így lehetőségem nyílt Rovinj és környékének felfedezésére. Bebarangoltam az óvárost és annak zeg-zugos kis utcáit, megnéztem a Szent Eufémia templomot, melynek tornyába fel is lehetett menni, ahonnan gyönyörű kilátás nyílt Rovinjra és az Adriai tengerre. Lehetőségem volt ellátogatni Porec-be és a Brijuni szigetekre is. Természetesen a tengerben való fürdőzés sem maradhatott el, a nagy melegben igazán hűsítő volt a víz. Esténként megízlelhettem a helyi specialitásokat. Összességében egy élménydús képzésen és utazáson vehettem rész.